A tüdő daganata lehet jó- vagy rosszindulatú.

A tüdőszövet sejtjeiből fejlődik ki: leggyakrabban a hörgők nyálkahártyájából, de kialakulhat a tüdő léghólyagjaiban is. Más szervekben kialakult daganat szintén adhat áttéteket a tüdőbe, leggyakrabban a bőr-, a csont-, a mell-, a méhnyak-, a gyomor-, a vastagbél-, a végbél- és a veserák stb.

A tüdőrák legtöbbször a bőrben, a csontokban, a májban és az agyban képez áttéteket. Főleg az ötvenedik életévükön túl levő, dohányzó férfiaknál nagyon gyakori.

A tüdődaganatnak nincsenek specifikus tünetei

Az alábbi panaszok felvethetik a daganat gyanúját »»

»» Az első jelek idült bronchitisre utalhatnak: Tartós köhögés, sárgásfehér, esetenként véres köpetürítés, terheléskor nehézlégzés vagy sípoló légzés.

»» Néha éles, szúró fájdalom kíséri a belégzést, vagy tompa mellkasi fájdalom érezhető állandóan.

Később étvágytalanság, jelentős súlycsökkenés figyelhető meg.

»» A hörgők a váladéktól eltömődnek és befertőződnek. A betegnek sokat fáj a hasa, székrekedése vagy hasmenései vannak, nehezen hízik és elmarad a növekedésben.

»» A beteg sokat verítékezik, izzadsága erősen sós.

Ha ezek a panaszok nem keltenek gyanút, a ráksejtek – már akár a betegség korai szakaszában – a véráram útján hamarosan más szervekbe is szétszóródnak. (például tuberkulózis vagy fibrózis miatt).

A jóindulatú daganatokat legtöbbször műtéti úton eltávolítják!

Okok:

Az egyik legfőbb oka az első ismert rákkeltő tényező, a dohányzás, beleértve a passzív dohányzást is (utóbbi esetben 30 százalékkal magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a füstmentes környezetben élő nemdohányzóknál).

A tüdőrák kockázata egy erős dohányosnál harmincszor nagyobb, mint egy nem dohányzónál – Tehát nem véletlen, hogy a betegek 90 százaléka dohányos.

Sok más, a levegőt szennyező anyag is felelős a tüdőrák kifejlődéséért, tehát azoknál is viszonylag nagy a kockázat, akiknek a munkája porbelégzéssel jár, főleg ha a por radioaktív anyagokat is tartalmaz.
A tüdőrák kialakulásának kockázata kapcsolatba hozható azbeszttel, krómmal, kobalttal, arzénnal, nikkellel, klórmetiléterrel, kokszkemencék égéstermékeivel – de általában csak azoknál a dolgozóknál, akik dohányoznak is.

A tüdőrák az egyik legrosszabb kórjóslatú daganatos betegség. Ha idejében felfedezik és haladéktalanul megkezdik a kezelést – műtét, besugárzás, kemoterápia -, körülbelül minden tizedik betegnek esélye van a gyógyulásra.

Házi gyógymód a betegség súlyossága miatt sem lehetséges!

A megelőzés egyetlen módja az egészséges életvitel, beleértve a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, a friss levegőn való mozgást. A legfontosabb a dohányzás mellőzése, valamint a rendszeres tüdőszűrés!

Megjegyzés:

A tüdőrákban való megbetegedés kockázata minden egyes cigarettával nő!

A veszélyeztetettség természetesen függ attól az életkortól is, amelyben valaki rászokik a dohányzásra. Azoknál, akik már 15 éves koruktól dohányoznak, a tüdőrák kialakulásának kockázata hatszor olyan magas, mint azoknál, akik 25 éves korukban kezdtek el cigarettázni. Aki csupán 10 szál cigarettát szív el naponta, annak a tüdőrák rizikója ötszörös, aki viszont 35 szálat, annak negyvenszeres a veszélyeztetettsége. Azoknak a nemdohányzóknak a veszélyeztetettsége, akik dohányos partnerrel élnek együtt, egyharmaddal magasabb, mint azoké, akiknek a társa sem dohányzik. A szivarozók és a pipázók veszélyeztetettsége „csak” három-négyszer nagyobb, mint a nemdohányzóké.

Az ex-dohányosok kockázata 15 év után hasonlóan alacsony, mint a nemdohányzóké.

A veszélyeztetett munkakörben dolgozók számára pedig rendkívül fontos lenne a munkavédelmi előírások betartása és a megfelelő védőruha, porszűrő maszk viselése!