Az enterovírusok leggyakrabban a szájon át kerülnek a szervezetbe.

Elsődleges szaporodási helyük a torok és a vékonybél nyálkahártyája.

Lappang, de már kárt okoz

Ennek az esetek jelentős részében semmiféle klinikai megnyilvánulása nincs, ebben a stádiumban a vírus titokban mesterkedik.

A fertőzöttek kis hányadánál ezt követően a vírus a vérpályába kerül – ezt nevezzük virémiának -, és a különböző szervekbe eljutva, az ún. másodlagos szaporodási helyen megbetegedést okoz.

Ilyen megbetegedések lehetnek:

– agyhártyagyulladás,

– szívizomgyulladás,

– mellkasi fájdalom,

– kiütéssel járó betegségek.

Ha megtámadja a légutakat

Egyes enterovírusok esetében azonban a vírus közvetlenül a légutakra terjedhet, amelynek eredményeként felső és alsó légúti megbetegedések alakulnak ki.

A felső légutak gyulladásával járó betegség főleg felnőtteknél alakul ki, míg az alsó légúti betegségek – tüdőgyulladás, hörghurut – a csecsemőkorban gyakoribbak.

Az enterovírus előfordulásának időszaka és gyakorisága

Az enterovírus-fertőzés leggyakoribb ideje a nyári és kora őszi időszak, bár az általuk okozott megbetegedések kis számban egész évben előfordulhatnak.

Az enterovírusok által okozott betegségek gyakorisága a csecsemő- és kisgyermekkorban a legmagasabb, és az életkor előrehaladtával párhuzamosan csökken.

Ez a fokozatos átvészeltség során kialakuló immunitás következménye.